Szabadság

Hetekkel, hónapokkal ezelőtt, még az áll itt a szerkesztő falon "Öngondoskodás"...
Rá kellett jönnöm, hogy sokkal többről szeretnék Néktek írni, persze nem feledve az öngondoskodás témakörét!
A témakör elnevezésének megváltoztatásához kellet az is, hogy nemrég megkérdezték tőlem:
"Mit jelent számodra a szabadság?"
Szóljanak hát erről az alábbi sorok!
Elég régóta mondogatják nekünk, hogy szabadon élünk, szabadság van...
Mit is mond ez a szó? Szabadság, tehát független, saját akaratú, boldog!
Elhisszük akkor, hogy szabadok vagyunk? Én nem...ezért mindent megteszek annak érdekében, hogy szabad legyek, szabadok lehessünk!
Gondolj csak bele, amikor nem dolgozol a munkahelyeden, akkor mit teszel, szabadnapon vagy, esetleg szabadságon...ugye?! Akkor mikor is vagy szabad? Remélem ezek után, már érdekesek lesznek számodra soraim...:-)
Megígértem, nem fogok olyat írni, amit nem éltem meg, ami nem került megvalósításra, ezért álljanak itt azok a tettek és tapasztalások, melyek során eljutottam most idáig!
Sólyomfalva
Szokolya eredeti neve, az évszázadokig itt élő királyi solymászok után. Nevét feláldozták a finnugor szlávosítás oltárán, ezért lett Sokol(sólyom), majd Zokol, végül Szokolya...ennyit mindössze arról, hogy nem alaptalanul választottunk földjeinknek, ilyen ősi nevet...
Évekkel ezelőtt, már gondolatban, papírra vetve megszületett egy közösség, mely megéli a maga szabadságát, függetlenségét, önrendelkezését, Magyarságát! Termésszettel harmóniában élni egy csodálatos világban, ahol helye van a becsületes munkának, a másik tiszteletének, a szertartások fontosságának, ahol erény a bátorság és kitartás, a gyengédség és szeretet, a növények és állatok tisztelete....
Tisztában voltam vele, hogy a mai Magyar faluval, már rég elfelejtették az Ősi tudást, de már azt is kiverték a nagy többség fejéből, hogy miként éltek nagyszüleik! Pedig az alig 100 év....
Sok szót nem szeretnék fecsérelni a falusi "gazdák" jó tanácsaira, ami általában abból állt, hogy lebeszéljenek a földművelésből, mivel úgysem nő ki semmi, illetve az állattartásró, mert az mennyi macerával jár...
Kellett hát találnom egy Parasztot...egy olyan embert, aki még őrzi, sőt éli a 100 évvel ezelőtti tudást!
Ennél a pontnál fontosnak tartom megjegyezni, hogy számomra a nagy és dédszüleink tudása a kiindulópont, a minimum követelmény az önrendelkezés rögös útján! Véleményem szerint már Őket is nagyon sok mindenben megvezették, de most erre nem térek ki.
Sokaknak, akik erre az útra lépnek, be kell járni az Országot, esetleg a világot, hogy összeszedjék ezt a tudást. Nékem megadta a JóIsten, hogy mindössze át kell sétálnom a szemközti dombra :-)
Elárulom, a Kacár Tanyáról és annak életre keltőjéről Lénárt Istvánról beszélek!
Elmondhatom magamról, hogy olyan embertől tanulhatok, és tudhatok Barátomnak, aki nemet mondott a "fejlett" világ előírásainak és ragaszkodik a 100 évvel ezelőtti tudáshoz.
Komolyan mondom, hogy fél óra alatt többet lehet tanulni Istvántól, mint az általános iskola 8 éve alatt...
A sólyomfalvai közösség, ha a leírt elgondolásokat vesszük figyelemben, jelenleg a Kacár Tanyából és az Álom Majorból áll...mielőtt rátérnék álmaink megvalósításának helyszínére, had szóljak pár szót arról, hogy véleményem szerint miért nem működik a vidék, miért nincs összefogás.
Röviden...profit, haszon, hírnév, vagyon, pénz...elhitették a vidéki emberekkel, hogy nekik is szükségük van mindezekre és ezt, csak úgy érhetik el, ha alkalmazkodnak a ko(ó)r követelményeihez...
Miként éli napjait, egy ilyen vidéki? Éjszakáját nyugodtan tölti a gázzal fűtött, műanyagba csomagolt, műanyag nyílászárós, feng shui szabályi szerint berendezett, medencés, tujás, rövidre nyírt füves házában. Reggel felkel, elmegy dolgozni, ahol szerencsés esetben olyan munkát végezhet, amit szeret, olyan emberek között akiket elvisel...Jó, ha nem kell estig dolgoznia és tud a szeretteivel is lenni, de arra mindenképp szakít időt, hogy a híreket magába szívja és kikapcsolódjon, azaz tévézzen, játsszon a számítógépen, ha társaságra vágyik, akkor lazacot sütögessen a kerti grillen a haverokkal...
Munkába járáshoz kell egy jó autó, nyaralás külföldön, síelés, wellness and spa stb....mi kell ehhez? Pénz!
Hogyan lehet sok pénzed? A rendszer hajbókoló szolgájává kell válnod! Ez lett a vidéki ember, az a réteg, akik annak idején gondoskodtak magukról, szertertásokat tartottak, tisztelték a természetet és Őseiket.
Hajszálon lógunk...A vidéki gazda, persze minden esetben tisztelet a kivételnek, vállalkozó, tehát azért "gazdálkodik", hogy pénze legyen, valóra váltsa azokat az álmokat, amiket a tv, újság és a szomszéd sugall a számára. Nem ítélkezem...hisz ki ismer, tudja, hogy megjártam a magam útját...testközelből láthattam a rendszer működésének legaljasabb eszközeit s voltan nagyon-nagyon rendes szolgája!
Sokan, egyre többen jönnek vidékre, ez jó! De...nagyon kevesen képesek letenni a kényelem és megszokás kabátját...Röviden ezért vagyunk ketten. Igazat megvallva nem is szeretném mindaddig bővíteni a közösséget, míg nem számíthatunk úgy egymásra, nem rezeghetünk annyira együtt, mint jelenleg! Sajnos az emberek nagy része, nem lát túl a vidéki romantikán és ragaszkodik a megszokott életéhez, csak kicsit nagyobb a földterülete. Számukra kell még a pofon...
Álom Major
Nem rendelkezem nemesi felmenőkkel...Őseim szorgos, becsületes emberek voltak, kik két kezükkel teremtették meg maguknak és családjuknak mindazt, amire szükségük volt. Földművelésből, napszámból éltek, mégsem haltak éhen, volt házuk, családjuk, földjük, állataik. Mindezt tisztességes munkával érték el, nem voltak rászorulva az ügyeskedésre...nem kergettek agyament álmokat. Mit hagytak reánk? Kézzelfogható formában nem sokat, de valljuk be, erről nagyrészt mi tehetünk...ami megmaradt, az minden részletében üzenetet hordoz, csupán meg kell fejteni...Egy nap végiggondoltam, hogy az itatóvályú, a karnis, a "komra" ajtó, a vályogfalas, parasztfödémes istálló, a hinta és még sok szép dolog, miért oly' becses?
Tudjátok miért? Annyira egyszerű....Ők maguk készítették! Nem a tárgy a lényeg, hanem az üzenet! Sokszor gondolok arra, hogy Dédnagyapám, akinél nem ismerek a mai napig egyenesebb embert, mekkorát köpne és hajintaná a földre kalapját, ha látná miként élünk...Napszámos volt...mindennek ellenére, ha ma valaki olyan dolgokat csinálna fából mint Ő, azt mondanák művész...Idővel szeretném, ha Ti is látnátok ezeket a dolgokat:-) Mivel nem volt vagyonuk, pénzt s paripát nem hagyhattak ránk. Az a pár hold föld amit műveltek, az jutott.(Nem kívánok a kárpótlás "igazságosságáról" beszélni...)
Egy ilyen darabka föld, melyet Nagyapám még lucernásnak használt, ad most helyet szabadságunk megvalósítására! Nem volt rajta se kúria, de még ólak, vagy kút sem...csupán a lehetőség!
A lehetőség arra, hogy a szívünkben lévő vágyakat, álmainkban sugallt életet itt megvalósítsuk.
Naiv voltam, amikor hittem abban, hogy vannak olyan források, lehetőségek, melyek támogatják egy szabad élet kialakítását, önzetlenül. Két pályázatot is beadtunk, melyek nyerhettek volna, ha....megváltoztatjuk az elképzeléseinket az előírásoknak megfelelően, illetve felveszünk hatalmas kölcsönöket, mivel a pályázatok utófinanszírozottak. Ha mindezt vállaltuk volna, most egy hatalmas tábla közölné mindenkivel, hogy mindez az EU-nak köszönhető....
Remélem érted? Nem az Ősök sugallatának, hanem az Eu-nak...
Tábla viszont lesz....csak mást fog üzenni az idelátogatónak...
Nekifogtunk hát saját erőből és pénzből, ami nagyon gyorsan elfogyott. Maradt a meggyőződésünk, ami rendíthetetlen, hisz olyan egyértelmű útmutatásokat és üzeneteket kapunk felmenőinktől, ami kifogyhatatlan erőt ad és visszaterel eleink útjára. Emlékezzünk csak, mit üzentek a régi tárgyak? Magad csináld!
Sokáig keseregtem, türelmetlenkedtem...mert bennem is maradt a megszokásból, a "szomszéd" és a tv üzenetéből...
Nézzük hát, mire képes egy szocializmusban nevelkedett család, ha meghallja az öregek szavát!
Mi magunk 2 éve ültettünk először zöldségnek és gyümölcsnek valót...tavaly kaptuk az első nyulunkat...Szüleim kereskedelemben, iparban dolgoztak, a szocializmus mindent megadott nekik...a füldugót is, nehogy meghallják káromkodó Nagyszülők hangját.
Maradtak tehát a gyerekkori emlékek szántásról, kaszálásról, gabonatárolásról, baromfiudvarról, kismalacokról, favágásról mindarról, amit még láthattam Nagyszüleimtől. Bennem maradt, de nagyon élesen Nagyapáim életvidámsága...természetszeretete...Szabadok voltak...
Adott tehát egy darabka föld...2 hektár
Nem fogom leírni azt, hogy mit szeretnénk...nem fogok 4D terveket, tanulmányokat, beharangozókat mutogatni...csak ami már megvalósult, amit átéltem, azt fogom megosztani veletek! Szeretném, ha tisztán látnátok, nem minden a vidéki romantikáról szól...
Első lépésben vízhez kellett jutnunk! A terület egy hegy tövében található, enyhén lejt, tetején erdős terület. Az elmúlt években, nagyobb esőzések után, a föld alsó, laposabb részén bokáig álló víz halmozódott fel. Ebből kiindulva, ide egy tóként is funkcionáló víztározót létesítettünk. Az idei nyár szárazságát ismerve nem kell ecsetelnem, hogy mennyi víz van benne...viszont nagyon fontos, hogy ellenkező esetben, tehát "özönvíz" esetén védjük az azóta meglévő veteményest és legelőt!
Következő lépésként kutat ástunk. Igen ástunk, mi magunk! 14 méter mélyen láthattam az egyik legcsodálatosabb látványt, az előbuggyanó vizet! Nyár közepéig biztosított számunkra 200-300 liter vizet naponta, melyet fél óra alatt visszatöltött. Sajnos mint minden második kút a környéken, a nyári szárazságban, a miénk is kiszáradt...A továbbiakban egy köbméteres tartályban hordtuk ki a vizet a szülői ház kútjából. Az első épületünk a kút fölé épült, ami egy pince. Tudom érdekes...a kút teteje a föld alatt van 3 méterrel, erre épült a pince, ami zöldségtároló, ivó, hűsölő. Édesapám rakta bazaltköves fala van, a kövek az erdő béli "köfosásokból" származnak, csak el kell menni értük...A parasztfödém Öcsém keze munkája.  Ezen épület elsősorban funkcionális szempontok alapján készült.
Sokan mondanak sokfélét a veremházakról...valaki szerint "Honfoglaló" Őseink is laktak ilyenben, valaki szerint sosem másztunk a föld alá...Belső megerősítéssel a szívemben megálmodtam egy veremházat, vagy nevezzük földháznak. Fala és padozata 80 cm mélyen van, a tetőszerkezet háncsolt keményfa, amit hasított deszka borít. Ezután jön a titok, vagy nevezzük inkább tudásnak! Nyáron megtanulhattam a Kacár Tanyán a nád, tetőfedő anyagként történő felhasználását, illetve annak tisztítását. Munkám fejében nádat kaptam, mellyel a már megtanult technikával beborítottam a földház tetejét. A nád tökéletes víz, hang és hőszigetelő, megfelelően felhasználva. Honnan lehet nádat beszerezni? A kényelmes világban a tóban lubickolóknak már útban van a nád, ezért azt télen levágják és....elégetik! István leleményességének köszönhetően a közeli tóról el tudjuk hozni a nádat, "csupán" le kell vágnunk, összekötözni, elszállítani, tisztítani, kévézni és már használható is! A nádfedésre kerül a föld, mely igazából, csak plusz szigetelés és a tájba simulást szolgálja.
A föld a kút ásása során félretett mennyiség egy része, a másik részéről hamarosan írok, de előbb megmutatom a földházat, amikor még láthatjátok a fa és nád részét is.

Mostanában elég komoly esők voltak mifelénk és 1 réteg földdel a tetején teljesen vízhatlan az épület!
Van a környéken egy gyönyörű lakóházként funkcionáló földház, a legmodernebb technológiával kivitelezve és beázik....az általunk elkészített szállás nem került többe, mint amit egy átlag dohányos elkölt egy hónapban cigire...Kéménye is van, így télen-nyáron használható. A parasztember tavasztól őszig a napja nagy részét a szabadban tölti. Véleményem szerint egy ilyen "kunyhó" ami 15m2, tökéletesen alkalmas arra, hogy eltöltse benne az éjszakát.
Ezen a ponton szeretnék egy bogarat elültetni bennetek... . Az engedélyek szó hallatán görcsbe rándul a gyomrunk, ugye? A későbbiekben, egy külön bejegyzés formájában szeretném bemutatni nektek azokat az épületeket, amiket mi építünk. Egyiknek sem lesz építési engedélye;-) Mégsem fogok törvényt sérteni...
Van egy olyan, melléképületekre vonatkozó lehetőség, hogy amennyiben az épület nem magasabb, mint 2,5 méter és nem nagyobb 50m2-nél, akkor engedélymentesen építhető....Nos? 50m2-es veremházban elég kényelmesen el lehet férni, nem? De mint mondtam, erről később...
Említettem a kút ásása során kitermelt földet. Nos ez nagyrészt agyag, mivel 60 cm fekete föld van mindössze a talajon.
A tó alatti részen tavaly felszántattunk egy nagyobbacska darabot, majd tavasszal tárcsázva, boronálva lett.
A kút melletti részre, teraszosan elhelyezve került, a már említett agyagos föld. Ebbe nagyrészt eper lett ültetve, de került ide paradicsom, paprika, karalábé, uborka, sárga és fehérrépa, sárgadinnye, mák és rebarbara. Persze a tudósok már mondták is, hogy ezt 2-3 évig trágyázni kell, akkor talán kinő valami.
Jelentem kinőtt minden...gazolni és locsolni sokkal kevesebbet kellett, mint a tarackokkal tarkított, felszántott fekete földet.
 Gondoltuk nagyon szeret minket a JóIsten, hogy az agyagban ily' bőkezű. Persze minden növényt simogattunk, énekeltünk nekik, de van egy kis tudomány is benne...:-) Erre ismét István hívta fel a figyelmemet. Miért nőtt ki minden és ekkorára, trágyázás nélkül? Az évek során, az eső bemossa a földbe a tápanyagot, azt az alsó vízzáró agyagréteg megfogja, így lett hát gazmentes, tápanyagban gazdag földünk!
Az idén nem szántunk...a következőt tesszük, mivel bővítjük a lenti veteményest. Leszedjük a felső tarackos, gyökerekkel beszőtt réteget, az alatta lévő, még fekete, de gyökérmentes réteget megcseréljük a tarackossal! Így alul lesz a tarack és felül a tiszta, energia dús föld! Tavasszal minden eldől....!
A lányok idejének jelentős részét lekötötte a gyomlálás, kapálás, hiába a sok hasznos növénytársítás, mely majd' egészben szükségtelenné tette a permetezést, a megoldást a talajtakarás jelentette! Széna"bevonatot" kapott a föld, így lényegesen nehezebben nőttek a gyomok és a nedvességet is jobban tartotta a föld, ami fontos a meleg napokon.
Elmondhatjuk, hogy tavasztól késő őszig elláttuk magunkat zöldséggel és gyümölccsel!
Itt szeretném mindenkinek a fejébe vésni az egyik legalapvetőbb dolgot, ami egy önellátásra berendezkedő család számára fontos lehet. Nézz körül, ismerd meg a környéket, túrázz. A rétek, mezők, erdők adják számodra a legfinomabb és legegészségesebb zöldségeket és gyümölcsöket, sőt, ha vagy olyan szerencsés, mint mi, hogy egy pipafüstnyi járáson belül három forrás is található, akkor az ivóvized is megvan! Minden évszakban megtalálod azokat a dolgokat amire szükséged lehet és mindezt a JóIsten adja Neked...mert szeret Téged! Szeresd és Tiszteld hát a természetet!
Alapvetően a Magyar embernek szüksége van húsra...minőségi, saját nevelésű állat húsára! Abban az esetben, ha heti egy alkalommal fogyasztunk húst, akkor elég egyszerűen hozzá tudunk jutni. Szintén idei tapasztalat(talán ezt is "fent" intézik, terelgetnek) hogy elszabadultak a takarmány árak. Ésszerűvé válik azoknak az állatoknak a tartása, melyek szabadon tarthatóak, illetve nem igényelnek nagyobb mennyiségű takarmányt. Az építési engedélyhez hasonlóan itt sem kell megriadni az előírásoktól...az a jakuzzira vágyó, tömegtermelő vállalkozókar vonatkoznak. Családi szinten tyúkok kakassal(!) hogy természetes módon legyenek csibéid és csírás tojásod,  nyulak, mely remek cserealap és fájó, de a legtisztább a húsa, mangalicák, mert önellátó és az ő húsára van szükséged, nem az angol disznóéra, kecskék, akit ha bezavarsz bármely bozótba jóllakik és egészséges teje van, amit felnőtt ember is ihat (a tehénével ellentétben!), cigája juhok, szintén a tejük és húsuk végett, magyar kacsa, nos ezeket, ha tartod, nem hiszem, hogykülönösebben nagy kiadásokkal minőségi, egészséges húshoz jutsz!
Ezek után, mint mi is tettük, csak bele kell vesd magad a növények, és állatok által biztosított javak feldolgozásának, tartósításának rengetegébe, mely elképesztő örömet és magabiztosságot ad! Megtanulni a tejet feldolgozni 14 féle módom, a húsfüstölés művészetét kitanulni, szörp és lekvárkészítés, aszalás, szárítás...Ilyenkor jössz rá, a tél közeledtével, hogy milyen jó a tele kamra! Nagy a különbség a televízió és a telekamra között ;-)
Büszke vagyok! Feleségemre, Gyermekeimre, s mindazokra, akik részt vettek az elindulásban. Nagyon az elején vagyunk és a rendszer rettenetesen ostoroz minket...nem tagadom, nehéz az életünk.
Ilyenkor eszembe jut Kossuth-Kánai Üknagyapám, ki a 48-as szabadságharcban életét adta egy eszméért, amit lassan elfelejtünk....
Szabadság!
Szeretnék méltó lenni Őseimhez, az Ő becsületességükhöz, bátorságukhoz, élet iránti szerelmetességükhöz!
Isten Áldjon meg Bennünket, adja meg Nékünk a magunk Szabadságát!
Szeretettel és Áldással!
Mihályfia




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése